Sok téves információ és félreértés kering az interneten a polgári és az egyházi szertartás kérdéskörében. Melyik érvényes? Milyen sorrendben kell őket megtartani? Mindenképp egy napon legyen a kettő?

A legfontosabb tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy jelenleg Magyarországon házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt (Ptk. 4:5. § (1)). 

Egy kis történelmi kitekintés: ez egészen 1895 óta van így, előtte a kizárólagos egyházi házasságkötés gyakorlata működött, bár az anyakönyvet korábban is vezették már. 119 évvel később, 2014-ben ezzel kapcsolatban újabb nagy előrelépés történt: megszűnt a papír alapú anyakönyv, és felváltotta az elektronikus rendszer. Azóta (sajnos) nem viszik magukkal az anyakönyvvezetők a szertartásra azt a szép, nagy anyakönyvet.

Az állam tehát a polgári házasságkötést tekinti érvényesnek, jogilag ezzel jön létre a házasság. Az egyházi szertartás opcionális, mindenki a vallási meggyőződése szerint dönthet felőle. Ebből következik az is, hogy nem feltétlenül kell egy napon tartani a kettőt. Egyre gyakrabban szervezik a párok külön napra a két szertartást, és a násznép nagyobbik részét inkább a "látványosabb" templomi szertartásra hívják meg, aminek számos oka lehet. Előnyös például azért, mert:

- amennyiben a szertartások és a lakodalom helyszínei egymástól távol esnek, nagyon elhúzódhat a program, és adott esetben a vendégsereg szállítása is problémákat vethet fel;

- az esküvő napján van néhány fix időpont, amelyek tekintetében nem igazán van mozgástér, nincs lehetőség a késésre, és a polgári szertartás határozottan ezek közé tartozik; amennyiben ezt egy másik napra szervezzük, eggyel csökken az izgalomra okot adó kötöttségek száma; 

- sokkal rugalmasabban választhattok időpontot az anyakönyvvezetőnél, nem kell aggódni amiatt, hogy az előre kiszemelt időpontra esetleg "beelőz" egy másik pár;

- az anyakönyvvezetők is igyekeznek szép élménnyé, meghatóvá tenni a pár számára a házasságkötést, és amennyiben azon a napon csak erre az egy dologra kell koncentrálni, mélyebben meg tudja élni a pár a nagy pillanatot, amikor hivatalosan is összekötik az életüket;

- a polgári szertartás keretében lehetőség nyílik a meghittebb, szűk családi körben történő ünneplésre;

- ha egy szeretett, idősebb rokon egészségi állapota nem engedi meg, hogy részt vegyen az egész napos eseményen, hozzá lehet alkalmazkodni a polgári szertartás helyszínének megválasztásával.

Érdemes tehát megfontolni ezt a lehetőséget is.

Ami a szertartások sorrendjét illeti, erre vonatkozóan az adott egyház szabályai irányadóak. A teljesség igénye nélkül nézzünk erre néhány példát.

A katolikus egyház szerint a házasságot az egyházi szertartás hozza létre, ahhoz a felek házasságkötésre irányuló közös akarata és az egyházi esketés is szükséges. Ebben a megközelítésben a polgári szertartás időpontja tehát annyira nem is lényeges. 

A református és az evangélikus egyház esetében hagyományosan a polgári házasságkötésnek meg kell előznie az egyházi szertartást, hiszen e vallás tanai szerint a lelkész megáldja (a már megkötött) házasságot. 

A zsidó esküvőket általában vasárnap tartják, amely napon a magyar jogszabályok szerint hivatalos polgári házasságot nem lehet kötni, így ezt külön napon kell megtartani.

Az egyes szokásokról és (illem)szabályokról (pl. jegyesoktatás, különböző vallásúak házasságkötése, templom bérleti díja stb.) érdemes a leghitelesebb forrásból, a felkért egyházi személytől tájékozódni.

(A képek forrása: Pinterest)